Como un vocablo
echado en un túnel
me resuena tu voz. Distante,
lejana, ajena - y de repente
me golpea en el oído como suspiras
detrás mía. Deseo, que me tiene dentro,
y que está dentro de mi...
Carril suburbial, otra ciudad. Errar
en una noche prestada,
que todavía no te incluía.
-Pero yo te evoco
desde allí:
distancia entre nosotros no hay otra
que temporal.
La mezcla de las sombras
se materializa en un instante solitario
y pretérito.
Mint alagútba hajított szó
csapódik bennem ide-oda hangod.
Néha távolról, majd váratlanul fülembe hasít
ahogy a nyakamba lihegsz.
Vágy, ami bennem, és ami magába nyel...
Régi sínpár, Szeged külvárosában, bolyongás
egy kölcsönvett este határmesgyéin.
Ahol még ott se' voltál, én mégis onnan
idézlek elő, hiszen a távolság közöttünk
nem térbeli. Összeforr az árnyékunk
s egy évekkel ezelőtti
magányos estében testesül meg.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése