a gőzhajó rég elhagyta a
hullámtörőt.
Alfonz, a félszeműnek álcázott
matróz
és a hölgy, a flottaparancsnok
felesége,
hitelre isznak, s ígéret
minden csókra váltott szó.
messze még a hajnal,
gondolja hősünk,
harmonikát vesz elő, s a
szél ekkor elcsendesül.
és nincs a dalban sehol a
szokásos melankólia.
de a sokadik pohár után
is kecsesen elegáns a hölgy.
messze még a dagály,
gondolja, s egy cseppet mégis nyugtalan...
talán kezdi félteni magát,
hisz Alfonz egy cseppet sem félszemű.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése