Jubiláljunk egy őszi haiku versciklussal.
Csendes axolotl.
Szeme mély, sötét golyó.
Sajnálom, hogy megöltem.
Kesernyés alkony.
Rőt falevél, mint harag
roppan a sarkam alatt.
Üres táncterem.
Elmúlt nyár-végi románc.
Csend kongása, szél nesze.
Álmos délután,
töredezett alkonyat.
Fenyőszagú hallgatás.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése