"If a dancer dances – which is not the same as having theories about dancing or wishing to dance or trying to dance or remembering in his body someone else’s dance – but if the dancer dances, everything is there. . . Our ecstasy in dance comes from the possible gift of freedom, the exhilarating moment that this exposing of the bare energy can give us. What is meant is not license, but freedom..." /Merce Cunningham/
2015. július 17., péntek
Találkozás
Monológ, vagy dialógus...
Egy hanggal kezdődik, a vége csend.
Némaság.
Szó, mondat, regény- zsúfolt paletta:
ha bekerül a neved, újra meg újra kimond.
Hangként kezded, véged a csend.
Magány.
Kimondanám a neved.
Ízlelni minden kezdeted, ritmusod, melódiád és zárlatod.
Véget érne az egyik hang, hogy elkezdődjön a következő.
Félek kimondani, szóvá tenné, mit inkább megjegyzek. Fel ne falja a csend.
Felejtés.
Ha nem mondalak ki, talán megteszed velem te.
Hogy egy hanggal kezdődjek, és csendben érjek véget.
Elválás.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése